Széparcú prága

A nagy európai stílusáramlatok kereszteződésében Prága, a történelmi főváros újra megmutatja értékes kincseit.

André Breton azt állította Prágáról, hogy Európa varázslatos fővárosa. A Gólem és az alkimisták kísértetvárosa, Smetana és Dvorak zenéjének bölcsője… A város fölött ott tornyosul óratornya (Orloj), melynek minden kerek órában kinyílik az ajtaja, és az idő múlását jelképező Halál elővezeti a tizenkét apostolt. Prága mindig a különböző esztétikai hatások kereszttüzében fejlődött. A Bécs, Budapest, Berlin kereszteződésében fekvő „északi Róma” a folyók és dombok városa, amely rajongói szerint „saját maga fölé tornyosul, csak hogy jobban tudjon gyönyörködni önmagában.”

Szinte beleszédülünk a szorosan egymás mellett sorakozó, különböző évszázadokat idéző stílusok kavalkádjába. Ott van mindjárt a gótika! A XIV. században jelent meg Prágában, és olyan mély nyomokat hagyott, mint a Szent Vitus katedrális, a Vár hitéletének központja, a régi Városháza vagy a Tyn-templom.

Prágában a XVI. század közepén csúcsosodott ki a reneszánsz építészet. A stílusjegyeket legékesebben őrző épület a sgraffitóiról (bekarcolt díszítéseiről) híres, eklektikus Schwarzenberg palota. De a reneszánsz hangulatot idézi a kétoldalt apró lakóházakkal szegélyezett Aranyművesek utcája, ahol valamikor a király íjászai laktak, a Pinkász-zsinagóga és a régi zsidó temető is. A XVII-XVIII. században aztán a barokk építészet is megvetette a lábát Prágában: ezt a korszakot idézi a Várba vezető Mátyás-kapu gigantikus szobraival, a Loretto-templom és kincstára, a Starhov kolostor lekerekített, festett díszítésű boltozataival éppúgy, mint a II. József Könyvtár épülete. De barokk stílusban készült a város egyik jelképévé vált Károly-híd harminc szobra is. A negyedik nagyon jelentős hatású stílusirányzat a szecesszió, melynek nyomait a városi önkormányzat székhelyéül szolgáló épület őrzi. A XX. század elején ebbe az épületbe költözött át a Királyi udvar, amikor a vár egy tűzvész következtében kiégett. A falakon, erkélyeken, frízeken a Zene, a Költészet és a Tánc allegórikus figuráit is felfedezhetjük. Boltozatát Zenisek egy freskója, a többi falfelületet pedig az ismert szobrász-festőművész, Mucha művei díszítik. Ki kell emelnünk még a kubista stílust is. Ilyen jellegű épületekkel első sorban a Staré Mésto-negyedben találkozhatunk. Ezek az építmények Chochal és Rasin munkáját dicsérik. Végül említsük meg a Ginger and Fred épületet (Frank Gehry munkája), amely 1996-ban komoly vitákat szított.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>