Fakutyák a Balatonon

Aki csak nyáron járt a Balatonnál, el sem tudja képzelni, milyen itt az élet az év másik felében: amikor fehérbe burkolózik a táj, a tóból kikerült csónakok hasukat az ég felé fordítva a parton várják a tavaszt.

A tó ilyenkor is lenyúgöző. Szürke. Fakókék. És fehér, ha jegét betemeti a hó. Gyakori, hogy parttól partig feszes jég borítja a Balatont, amely úgy néz ki télen, mint egy óriási korcsolyapálya. Ahol nyáron szörfösök siklanak, most korcsolyabarátok szántják a jeget. És fakutyázók. A mókás elnevezés mögött leginkább egy szánkóhoz hasonló, fából készült, sítalpakkal felszerelt eszközt kell keresnünk. De akkor sem járunk messze az igazságtól, ha csúszós talpakra szerelt székre gondolunk. Ez a furcsa szerzet a fakutya, amely régen mindennapos színfoltja volt a balatoni télnek, és úgy tűnik, mostanában megint visszatér. Egyszerre ketten szórakozhatnak el vele: a téli sportok kímélőbb (light) változatának hódolója a széken ül, társa pedig – mondjuk korcsolyán állva – tolja őt a jégen.

A téli Balaton ezernyi csodát tartogat a látogatóknak. Sokan sífutással élvezik a telet és a szabad levegőt, és vannak akik jégvitorláson múlatják az időt. Érdekes nézni a nádvágók munkáját is, akik a befagyott tóból meredező értékes – és a tetőfedéshez újra szép és divatos – növényt takarítják be. Fölöttük magasodnak a Balaton-felvidék hótól fehérlő tanúhegyei, amelyek télen is kedvelt kirándulóhelyek. És alig néhány perces autóútra ott a réges-régen kialudt tűzhányók karéjában megbúvó Káli-medence. Csend, béke, háborítatlan falvak gyűrűje. Nemhiába telepedett ide számtalan képzőművész, hogy tanúi lehessenek a téli Balaton páratlan látványának.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>